Alapszabály

HID Missziós Társaság Egyesület Alapszabálya

(a Civil törvény és az új Ptk. hatályos rendelkezéseinek megfelelő egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

Az Egyesület célja Magyarország, Románia, Szlovákia, Jugoszlávia, Ukrajna magyarlakta területén lévő egyházak, önálló gyülekezetek és segítségre szorulók működésének, hitéletének és létfenntartásának anyagi támogatása, különös tekintettel azokra az egyházi szervezésben létrejövő ifjúsági csoportokra és táborokra, amelyek hitélet gyakorlását, sportlehetőségek biztosítását, illetve egészséges életmód kialakítását, valamint etnikai értékek megőrzését segítik elő.

Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadja el, azoknak anyagi és egyéb támogatást nem nyújt.

 

1. Általános rendelkezések

A szervezet teljes neve: HÍD Missziós Társaság Egyesület

A szervezet rövidített neve: HÍD Missziós Társaság

Székhelye (levelezési címe): 1161 Budapest, Mária utca 31.

Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységeire fordítja.

1. Az Egyesület céljai és feladatai

1./ Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében az Ectv 32-37.§-ai figyelembevételével az Ectv 2.§ 20. pontja szerint az Alapítvány által ellátott közfeladatokhoz kapcsolódóan – azokat közvetett módon elősegítendő – a következő tevékenységeket folytatja (az adott közhasznú tevékenységnél zárójelben jelölve, hogy azt mely jogszabály(hely) által előírt közfeladathoz kapcsolódóan végzi):

• népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, intézményrendszer, egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások (1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 35.§ (1)-(2) bekezdés). /Gyógyszer-adományozás, -beszerzés, kórházak támogatása./
• szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások (2011. évi CLXXXIX törvény 23. (5) bekezdés 11.) /Családsegítés/
• együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innovációs-politikai stratégia kialakításában (2004. évi CXXXIV törvény 5.§ (3) bekezdés). /A cél szerinti országok magyarok lakta területén folytatott tudományos tevékenység kutatás támogatása orvosi nyelvészeti területen./
• kulturális hagyományok, értékek ápolásának / művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása (2011. évi CLXXXIX törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pont.) /Ifjúsági táborok szervezése, támogatása./
• jogvédelmi feladatok, gyermekek jogai, a jövő nemzedékek érdekei, nemzetiségek jogai, leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai (2011. évi CXI törvény 2.§ a-d. Pontjai.) /Jogsérelem esetén erkölcsi és anyagi támogatás nyújtása.

Az Egyesület hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, az Egyesület szolgáltatásai az egyesület esetleges munkavállalóin és önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek. (Ectv. 32.§ (3) bekezdés).

2./ Az Egyesület alapfeladatán túl, vállalkozási tevékenységként, céljai elérése érdekében közreműködik kiadói és könyvterjesztői tevékenységben.

III. Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei

1./ Az Egyesület tagja lehet:

• 18. életévét betöltött, cselekvőképes és büntetlen előéletű személy,
• aki az egyesület célkitűzéseivel egyetért

2./ Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A tagfelvételről az Elnökség a soron következő elnökségi ülésen dönt. A tagfelvétel elutasítása esetén az elutasítási határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül a Közgyűlés felé lehet fellebbezéssel élni az Elnökhöz benyújtott írásos beadvánnyal. A soron következő rendes taggyűlésen az Egyesület rendes tagjává választásról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha soron következő rendes taggyűlés időpontja meghaladja a kilencven napot, akkor ezen alapszabály alapján rendkívüli közgyűlésen dönt a tagfelvételről. A tagsági viszony az Egyesület elnökségének (továbbá: Elnökség) döntésével és nyilvántartásba vétellel keletkezik.

3./ Tagsági viszony megszűnik:

• az egyesületi tag, írásban foglalt kilépési nyilatkozatával, a tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti, illetve
• A tag Egyesületből való kizárásával. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytat le. A közgyűlés kizárja továbbá azt a rendes tagot is, aki az előírt tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából három hónapja az ezt követően kiadott – tértivevényes postai küldeménybe foglalt – írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tett eleget. A tagdíj megfizetésére történő felszólításnak tartalmaznia kell, hogy a fizetési kötelezettség elmulasztása a kizárás jogkövetkezményét vonhatja maga után. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
• a tag halálával

 

4./ Az Egyesület tagja

• részt vehet a szervezet tevékenységében, rendezvényein
• szavazati joggal rendelkezik
• választhat és választható az Egyesület szerveibe
• köteles eleget tenni az Egyesület Alapszabályában meghatározott kötelezettségeinek
• nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását
• az egyesület bankszámlájára banki átutalással megfizeti az éves tagdíjat, amely 100,- Ft, és legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig esedékes.

5./ Az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag- tudomásra juttatásától számított 30 napos jogvesztő határidőben – a törvényszéken pert indíthat.

6./ Az egyesületi tag az Egyesületből kizárható, a tag kizárásának okai:

• a tag tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti.
• magatartása, öltözéke, higiéniája megbotránkoztató
• alkoholistává, szenvedélybeteggé, illetve drogfüggővé vált,
• veszélyezteti társai és a polgárok életét, testi épségét,
• a bíróság jogerősen bűncselekményért elítélte.

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

A kizáró határozat ellen a tag Ptk. 3:35 és 36.§-ai alapján a határozat hatályon kívül helyezése iránt részére történt kézbesítéstől számított harminc napon belül jogosult keresetet indítani az egyesület ellen. A kizáró határozat ellen a tag a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetében kérheti a kizárási határozat bírósági felülvizsgálatát.

Az Egyesület tagját a kizárás lehetősége előtt írásban figyelmeztetni kell a kizárás okainak megszüntetésére. A kizárásról szóló döntés előtt az érintett tag jogosult a védekezését mind az Elnökség, mind a Közgyűlés elé terjeszteni és legalább 8 napot kell biztosítani a védekezésre előterjesztésére. A kizárásról határozatot kell hozni, amelyet a kizárással érintett tag részére kézbesíteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indokát, valamint a fellebbezési lehetőségről való tájékoztatást.

1. Az Egyesület szerveibe

Az Egyesület Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) és az Elnökség

1. A közgyűlés

1./ A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amelynek tagjai:

• az Egyesület Ügyvezetője,
• az Egyesület Ügyvezető-helyettesei, valamint az Egyesület tagjai

2./ A Közgyűlés nyílt szavazással választja meg 5 év időtartamra

• az Egyesület Ügyvezetőjét,
• az Egyesület Ügyvezető-helyetteseit.

3./ A Közgyűlés hatáskörébe tartozik továbbá:

a). az alapszabály módosítása

b). az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválasztásának elhatározása

c). a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása

d). az éves költségvetés elfogadása

e). az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének  – elfogadása

f). a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll

g). az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt

h). a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.

1. i) – szükség szerint – a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, és

j). a végelszámoló kijelölése

5./ A Közgyűlést az Egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A Közgyűlés helye az Egyesület székhelye, illetve a közgyűlési meghívóban feltüntetett cím.

6./ Ötévente a tisztújító és az éves beszámoló közgyűlés összevontan is megtartható. Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, a

a). az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi

b). az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy

c). az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

7./ A Közgyűlést bármikor kötelezően össze kell hívni, ha:

• az Elnökség tagjainak legalább kétharmada, illetve a tagság egytizede az ok és a cél megjelelésével kéri,
• a bíróság elrendeli
• a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség a törvényes működés helyreállítása érdekében kezdeményezi.

8./ A Közgyűlést szükség szerint az Egyesület Ügyvezetője bármikor összehívhatja.

9./ A Közgyűlést az Ügyvezetőjének tartós akadályoztatása esetén az bármelyik Ügyvezető-helyettes összehívhatja.

10./ A Közgyűlésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve az Egyesület tagjait írásban kell meghívni. A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés pontos helyét és idejét, a javasolt napirendet, valamint a távolmaradás következményeire történő figyelemfelhívást. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

11./ A rendes évi Közgyűlésre szóló meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal, a rendkívüli Közgyűlését legalább 8 nappal kézhez vehetően kell kiküldeni az Egyesület tagjai számára. A meghívók az Egyesületi tagok számára közvetlenül, az átadást igazoló aláírás ellenében is átadhatóak.

12./ A Közgyűlés levezető Elnöke az Egyesület Ügyvezetője vagy az általa felkért Elnökségi tag, azok akadályoztatása esetén a kijelölt egyesületi tag.

13./ A Közgyűlés jegyzőköny-vezetője a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelenlévők közül megválasztott személy.

14./ A jegyzőkönyv hitelesítők a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelen lévők közül megválasztott kettő személy.

15./ A Közgyűlés

• ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz és ezt a jelenléti íven, saját kezű aláírásával igazolja. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
• határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg, s vagy felelősség alól mentesít vagy szavazategyenlőség esetén addig kell ismételni a szavazást, míg a kellő támogató többség ki nem alakul.
• a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg.
• az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
• az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
• minden egyéb kérdésben nyílt szavazással dönt, kivéve, ha az ügy jellegére és jelentőségére tekintettel a levezető elnök titkos szavazást rendel el, illetőleg ha azt a jelen lévő Egyesülett tagok egyharmada név szerint indítványozza.

16./ Titkos szavazás esetén a határozatképesség tekintetében valamennyi, az arra jogosultaktól származó, személyenként egy leadott szavazatot számításba kell venni. A határozathozatal szempontjából az érvénytelen szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a). akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít.

b). akivel a határozat szerint szerződést kell kötni.

c). aki ellen a határozat alapján pert kell indítani.

d). akinek olyan hozzátartozója érdek elt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója.

e). aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy

f). aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben,

17./ Határozatképtelenség miatt 7 napon belül megismételt újabb Közgyűlés a jelenlévő szavazati joggal rendelkező Egyesület tagok számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a megismételt figyelmeztették, a távolmaradás ilyen jellegű következményére.

18./ A jegyzőkönyvbe az írásbeli felvételt és hitelesítést követően bárki betekinthet, illetőleg a határozatokról saját költségére másolatot kérhet.

1. Az Elnökség

1./ A 3 tagú Elnökség az Egyesület operatív irányító testülete, vezető szerve. Tagjai az Ügyvezető, és az Ügyvezető-helyettesek.

Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az

• akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
• akit a foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató egyesület tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

2./ Az Elnökség általában havonta ülésezik. Az ülést az Elnök hívja össze. Az Elnökségi tagok egyharmadának kérésére – 7 napon belül –  a tárgy megjelölésével az Elnökségi ülést írásban össze kell hívni. Az Elnökség hatásköre:

a). az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala

b). a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése

c). az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése

d). az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása.

e). az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése

f). a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése

g). az ügyvezető által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása

h). részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre

i). a tagság nyilvántartása

j). az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése

k). az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése

l). az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele, és

m). az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés

n). olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.

3./ Az Elnökség ülései nyilvánosak, az ülés határozatképes, ha minden tagja jelen van, határozatait egyhangúan hozza. A határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a). akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít.

1. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni
2. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani
3. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója
4. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
5. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

4./ Az Egyesület Ügyvezetőjének, Ügyvezető-helyetteseinek megbízatása megszűnhet:

• határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával
• megszüntető felvételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével
• visszahívással
• lemondással
• a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
• a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozással
• a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével

A közgyűlés határozatával a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a közgyűléshez címzett, vagy az elnökséghez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

5./ Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

• 2.000.000 forint feletti kifizetések jóváhagyása
• együttműködési megállapodások jóváhagyása, felmondása
• működési rendjének jóváhagyásai
• a Közgyűlés döntéseinek érvényesítése
• az elismerő oklevelek, jutalmak adományozása
• tagfelvétel

6./ Az Elnökség beszámolási kötelezettségének keretében a szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi helyzetéről, a naptári év utolsó napjával köteles beszámolót, illetve a következő év tekintetében költségvetést készíteni és ezeket az éves Közgyűlésen előterjeszteni.

7./ Az Ügyvezető feladatai:

• képviseli az Egyesületet
• a Közgyűlés és az elnökség ülések összehívása és levezetése
• a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés
• szervezi, irányítja és segíti az egyesület munkáját
• ellenőrzi a szolgálat feladatellátását
• önálló utalványozási jog gyakorlása
• eljár a bankszámlával kapcsolatos ügyekben
• szerződések, megállapodások aláírása

8./ Az Ügyvezető-helyettesek feladatai:

• az Ügyvezető akadályoztatása esetén a másik Ügyvezető-helyettessel együttesen képviseli az Egyesületet, az Ügyvezető konzultánsaként működik
• az Ügyvezető akadályoztatása, vagy távolléte esetén teljes jogkörrel helyettesítheti az Ügyvezetőt -tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról
• előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését

9./ Az Egyesület Ügyvezetőjét a tisztségét megillető teljes hatáskörében tartós, előre láthatóan 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén az Ügyvezető-helyettesek együttesen helyettesíthetik. Teljes hatáskörben helyettesíthetők a helyettesítés időtartama alatt a megtett vagy elmulasztott intézkedéseket jogi, anyagi felelősséggel tartoznak.

10./ Az Egyesületet az Egyesület Ügyvezetője akként jegyzi, hogy a kézzel a géppel vagy nyomtatott betűkkel leírt neve fölé a hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevét önállóan írja.

11./ A bankszámla feletti rendelkezésre az Ügyvezető egy személyben jogosult. A rendelkezési jogot aláírásával az Ügyvezető gyakorolja.

VII. Az Egyesület gazdálkodásának általános szabályai

1./ Az Egyesület Alapszabályában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását, működésének fenntartását.

2./ Megszűnés esetén az Egyesület esetleges tartozásainak kiegyenlítése után a fennmaradó vagyonról – annak további felhasználásáról – Közgyűlés dönt.

VIII. Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

a). az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy

b). az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt

c). a közgyűlés kimondja megszűnését, vagy

d). az arra jogosult szerv megszünteti, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezettnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető a tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt –  a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül  -az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés estén nem alkalmazható.

Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

1. Záró rendelkezések

Az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény), a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény, illetve a Ptv. Rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Budapest, 2016.11.18.